Szájról olvasó tanfolyam - Dr. Borsos Terézia, 2003.
A magyar mássalhangzók artikulációs tulajdonságai
A mássalhangzók rendszerében a
képzés (az akadály) helye
szerint
megkülönböztetünk
ajak-, fog- ill.
fogmeder, szájpadlás- és gégehangot.
A
keletkezés módja
szerint
lehet:
zár-, rés-,
orr-, zár-rés-,
pergő- és
folyékonyhang.
Annak
alapján, hogy a hangszalagok részt vesznek-e a képzésben, vannak
zöngés
és zöngétlen
mássalhangzók.
Ezek többnyire párban állnak, de vannak pár nélküliek.
Elöl állnak
a zöngések, őket követik a zöngétlenek. b-p,
d-t, dz-c,
dzs-cs, g-k, gy-ty, v-f , z-sz, zs-s. Az
egyetlen magányos zöngétlen mássalhangzó a h.
Nincs zöngétlen párja a j
(ly) l m n ny r
mássalhangzóknak.
A képzés helye szerint csoportosítva:
1. ajkak: m, p, b
2. alsó ajak és felső fogsor: v, f
3. – 4. felső fog, fogmeder és nyelvhegy:
n, t, d, s, cs, zs
5. – 6. kemény szájpad közepe és nyelvhát, ill. fogmeder és nyelvhát elülső része:
ny, ty, gy, sz, c, z, j
7. lágy szájpad és nyelvgyök. k, g, nk, ng
Sajátosan képzettek: gégehang: h, nyelvpergéssel r, nyelv két oldalán l.