Szájról olvasó tanfolyam - Dr. Borsos Terézia, 2003.
A hangképzés
A szájról olvasás a beszédmozgások által létrehozott optikai kép megfigyelésén alapszik. Ezekből a mozgásokból van, ami látszik, és van, ami nem látszik, de következtetni kell ahhoz, hogy a beszédhangot felismerjük. A szájról olvasó gyakorlatokban a beszédhangok artikulációs tulajdonságainak leírásával találkozunk majd, melynek megértéséhez néhány hangtani alapismeretre van szükségünk.
Az ember a tüdejéből kiáramló levegő segítségével hangot hoz létre. Attól függően, hogy mely hangképző szervek (beszélőszervek) milyen mértékben működnek e folyamat közben, különféle hangok keletkeznek.
Hangképző szerveink:
- a tüdő
- a gégefő
- a toldalékcső, vagy hangjárat (garatüreg, orrüreg, szájüreg és ajkak)
A tüdő szerepe szerint három hangképzési módot ismerünk. Vannak hangok, amelyek a kilégzés alkalmával képződnek, ezek a kilégzési hangok (a normális beszédhangok) Belégzési hangok (pl. fájdalmat kifejező indulatszavak, fff!. szzz!, hja!-féle sóhajok.) és vannak ún. csettintő hangok, melyek létrehozásában a tüdő nem játszik szerepet (nógatást, csodálkozást kifejező szók, a csók cuppanása).
A gégefő külső vázát öt porckorong alkotja (elülső rész az ádámcsutka), s ezeknek az a szerepük, hogy a közrefogott hangszalagokat kifeszítsék, azok működését szabályozzák és a külső sérüléstől védjék. Ha a hangszalagok rezgésbe jönnek zöngehangok (magánhangzók), ill. zöngés mássalhangzók, ha nem vesznek részt a hangképzésben, akkor zöngétlen mássalhangzók keletkeznek.
Toldalékcső: garatüreg, orrüreg, szájüreg és az ajkak.
Ha a nyelvcsap (ínycsap) elzárja a levegő útját az orrüreg felé, tiszta szájhang keletkezik. pl. s (2. ábra); ha a szájban képződik akadály (ajak zár, vagy nyelv zár) orrhang keletkezik, pl. m, n, ny, (3. ábra m), akadálymentesen orr-szájhang keletkezik. (4. ábra) Ide tartozik a legtöbb beszédhang.
A szájüregnek kettős szerepe van a hangképzésben: hangmódosító és hangforrás. A szájüreg térfogatának növekedésével a gégefőben keletkezett zönge mélyebb színezetet kap, a térfogat csökkenésével magasabbat. (A nagybőgő nagy hangszekrénye is mélyebb hangon rezonál, mélyebb hangot ad, mint a kisebb térfogatú hegedű.) A szájüreg térfogatának változását a nyelv mozgása szabályozza. (A nyelvvel együtt mozdul az állkapocs.)
